Na hát az a nagy helyzet kérem szépen, hogy tegnap nem nagyon történt semmi.
Igazi tavaszi idő van, az időjárás sem tudja, hogy mit akar, 10 percenként változik, hogy süt a nap, vagy épp esik az eső. Mindemellé mindig fúj a szél, hol jobban, hol kevésbé, de szerencsére az eső inkább csak szitálást jelent, nyoma általában alig marad.
Csináltam palacsintát – vaníliaízesítésű mandulatejjel, esővízzel meg olívaolajjal. A tej meg a liszt hagyományos volt. Bár úgy mentem a boltba, hogy teljes kiőrlésű lisztet veszek, vagy valami egészségesebbet, mint a fehér liszt, de ezeket az angol jelzéseken nem igazodok még ki, úgyhogy biztosra mentem. Amúgy kacérkodom a gondolattal, hogy kipróbálom ezt a gluténmentes étrendet, kb minden adott hozzá, mert itt nagyon sokan érzékenyek rá, meg hátha nekem is lesz belőle valami hasznom a pajzsmiriggyel kapcsolatban is akár…
Folytattam a konyha rendberakását, de azt hiszem feladom, nem vagyok hajlandó minden edényt elmosni, inkább azzal kezdem az összes sütés-főzést, hogy alaposan megtisztítom a serpenyőket, tálakat, mert amilyen állapotban most a szekrényben vannak, ahogy a jóégtudja ki hagyta, az valami kriminális. Le tudom olvasni a menüt róluk…
Ma meg megyek a korábbi elnökékhez, mert a felesége a varrónője meg félig-meddig raktárosa a tánccsoportnak, és egy másik lánnyal közösen összeállítjuk, hogy melyik viseleteket hogyan rakjuk majd ki a mini kiállításba, ami a gálaműsoron lesz majd. Elvileg meg kell csinálni a feliratozást, öltöztetést, meg még nem tudom micsodát, ott majd kiderül. De addig is utánanézek a szakkifejezéseknek 🙂
Ja, és tegye fel a kezét az, vagy azok az elvetemültek, akik hajnal 4-kor nézik a blogomat! (Ha itteniek, akkor el van nézve, mert az már emberi idő 🙂 )
Ui.: Azt meg el is felejtettem mondani, hogy még vasárnap este láttam hét! 7, azaz 3+4 db kengurut, ugyanott, ahol a múltkor. Fényképezni megint nem tudtam, mert ők vadon élnek, és csak sötétedéskor jönnek elő, de egész bátrak, mert lejönnek a hegyekből legelni a házak közé. És mivel Péter a hegyekben lakik… Ha megyünk még vacsorázni hozzá, biztos látok még 🙂
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: